Címlap

Fenntartható turizmus- és erőforráshasználat a vidékfejlesztésben


A világgazdaság egyik legjelentősebb ágazata a turizmus, mely folyamatos fejlődésen megy keresztül. Az egyre iskolázottabb turisták inkább az egészséges pihenést, kalandot, különleges élményt kínáló szolgáltatások irányába fordulnak. A közvetlen kapcsolat a helyiekkel, az autentikus üdülés egyre fontosabb, így azok a régiók tudnak profitálni a trendből, amelyek képesek integrálni turisztikai fejlesztési politikájukba a természetvédelem és a fenntarthatóság étékeit. Ezzel a vonzerővel jellemzően olyan kisebb lélekszámú települések és régiók rendelkeznek, ahol az emberek meg tudták őrizni hagyományos életformájukat, kulturális szokásaikat, társadalmi identitásukat. Nemzetközi gyakorlat bizonyította, hogy a fenntartható turizmusfejlesztés elveit követve kialakíthatóak olyan stratégiák, hogy a természet- és kulturális értékek megőrzése is megvalósuljon és a közösség is profitáljon.

Jelentős a természetvédelem és a turizmus összefonódása, mely jól megfigyelhető a nemzeti parkok esetében, ahol a turisták megismerik és megszeretik az adott tájat, míg a nemzeti park a turizmus révén plusz anyagi forrásokhoz jut. Az ilyen jellegű turizmus oktatási jellege rendkívül fontos, képes megváltoztatni a vendégek természetvédelemhez való hozzáállását, így trendformáló szerepe van.


Trendek

A világ turizmusának trendjei az elmúlt 15 évben jelentősen átalakultak. Jelentősen emelkedett a természeti alapú és az állatvilággal kapcsolatos nemzetközi turizmus, valamint az ezen ágazatokban elköltött pénz mennyisége. Emellett az is fontosabbá vált, hogy az elköltött pénzért minél magasabb minőségű szolgáltatást kapjon a turista. A szervezett utak helyett egyre többen kis csoportokban vagy egyénileg indulnak el, emiatt az igények is egyre szerteágazóbbak. Felértékelődik az egészséggel, kulturális és természeti értékekkel kapcsolatos utazások szerepe. Mindezen változásokra a kínálatnak is reagálnia kell, rövidebb utakkal és szerteágazóbb programokkal. Fontos az agresszív, célirányos marketing az új technikai eszközök felhasználásával, a helyi közösségek bevonása és a turizmusban dolgozók képzése. Turisztikai stratégiákat kell kidolgozni nemzetközi, országos és helyi szinten egyaránt.



A fenntartható turizmus fejlesztésének alapelvei

Az egyik legfontosabb alapelv, hogy az erőforrásokkal takarékoskodni kell, illetve ha lehetséges támaszkodjunk a megújuló erőforrásokra. Lényeges a helyi kulturális és természeti értékek kiaknázása és megőrzése, melyeket érdemes a marketingbe is belevenni.  A fenntartható fejlesztés esetében a marketingnek őszintének kell lennie és a helyi értékek bemutatásán kell alapulnia. A fejlesztéseknél törekedni kell arra, hogy azok a helyi gazdasági érdekeket szolgálják, lehetőleg helyi munkaerőt alkalmazva. Figyelni kell arra, hogy a turizmusból származó jövedelem a térségben maradjon és egyenletesen legyen elosztva. A turizmus remek lehetőséget ad a leszakadt régiók támogatására, mivel új munkahelyeket teremt és képes vásárlóképes keresletet importálni egy régióba, ráadásul a fenntartható turizmus költségei jellemzően alacsonyabbak, mint a tömegturizmusé. Ebből is látszik, hogy a regionális turisztikai fejlesztéseknek igazodniuk kell az országos fejlesztésekhez. A fenntartható turizmusban nagyon fontos a folyamatos képzés, de nem csak a munkaerőé! A vendégek is tanulnak, hiszen akik ilyen turizmusban vesznek részt, azok a látott értékeket magukkal viszik. A helyi közösségek informálásával, képzésével hosszú távú változás érhető el. A folyamatos monitoring által a döntéshozók képesek a változásokra reagálni, illetve a rendszeres környezeti hatásvizsgálatok segítségével elkerülhetőek a nemkívánatos, átgondolatlan fejlesztések. Ha a lehetséges problémákat előre látjuk, képesek leszünk proaktív módon eljárni, ami ugyan rövid távon többletköltséggel jár, hosszú távon azonban megtérül. A turizmus multiszektorális jellege miatt igényli a holisztikus megközelítést.


Negatív hatások kiküszöbölése

A sok pozitívum mellett a turizmus lehetséges negatív hatásaival is számolnunk kell! A fenntartható fejlesztés esetében célunk, hogy maximalizáljuk a turisták és a helyi közösségek lehetőségeit, és minimalizáljuk a negatív hatásokat. A fejlesztések negatív hatásaink kiszűrésére és megelőzésére speciális tervezési és menedzsment technikákra van szükség. Ezek alkalmazása elengedhetetlen természetvédelmi területek, és azok közvetlen közelében létrejövő fejlesztések esetében. Ezen technikák: 

  • EIA (Environmental Impact Assesmnet) környezeti hatásvizsgálatok
  • CC (Carriying Capacity) természeti és szociális teherbíró képesség vizsgálatok
  • LAC (Limits of Acceptable Change) elfogadható változások határa
  • VIM (Visitor  Impact Managmenet) látogatói hatások menedzsmentje
  • VERP ( Visitor Experience and Resource Protection) látogató tapasztalat és erőforrás védelem
  • kölcsönhatás mátrix

A turizmus fejlesztése révén egyszerre merülnek fel új lehetőségek és problémák. A problémák megoldását megközelíthetjük a fenntartható fejlődés útján. Egy nagy beruházás után tapasztaljuk, hogy megnő a kereslet az élelmiszerek, víz, energia és luxus termékek iránt. Ez maga után vonja a növekvő kínálatot, tehát a lakosság igényeinek kielégítésére új opciók jelennek meg, ezáltal javul az infrastruktúra és az életszínvonal. Ugyanakkor problémaként merül fel például a fokozott hulladékképződés. Erre megoldást nyújthat az újrahasznosítás, szelektív szemétgyűjtés. A növekvő  turizmus jelentős anyagi forrásokhoz juttatja a térséget, ami azonban egyenlőtlenül oszlik meg, illetve megnő a szezonmunkások száma. Ebben az esetben érdemes a lakosság továbbképzésére figyelni, illetve a szezon meghosszabbítására törekedni. A történelmi emlékek rengeteg embert vonzanak, ami plusz anyagi forrást biztosít azok megőrzésére. Azonban a több látogatóval együtt megjelenik a vandalizmus. Ezt ki lehet védeni megfelelően képzett és elhivatott személyzettel, illetve a vendégek megfelelő tájékoztatásával.
A vendégeket érdemes szegmensekre osztani és így megvizsgálni, hogy mire van szükségük. Például egy fiatal egyéni utazó egyszerű szállást keres, ahol el tudja látni magát, míg egy idősebb, nyugdíjas pár kényelmesebb, igényesebb szállásra vágyik.


A fenntartható turizmus sok mindenben különbözik a tömegturizmustól


A fenntartható turizmus hívei jellemzően nem fogyasztás orientáltak, viszont igényesek a szellemi javak iránt. Keresik a különleges programokat, aktívan szeretnek üdülni. A fenntartható turizmusban történő fejlesztésre jellemző: az alacsony költség, kis kockázat, kis fajlagos működési költség, keletkező hulladék kis mennyisége, kis infrastrukturális fejlesztési költség, és hogy a környezetre gyakorolt negatív hatás elenyésző. Jellemző továbbá a „bűvös 4R” (azaz: reuse, reduce, recycle, reclaim / újrahasznosítás, csökkentés, újrafelhasználás, javítás) elv érvényesülése, ami önmagában is vonzerőt jelent.
Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy minden védett területen nélkülözhetetlen egy turisztikai stratégia, hozzáértő vezetők és interpretátorok megléte. A fenntartható turizmusfejlesztés alkalmas arra, hogy a helyi közösségekre gazdaságilag és társadalmilag pozitív hatást gyakoroljon, valamint innovatív partnere legyen a természetvédelemnek a környezeti és kulturális értékek megóvásában, a helyi közösségek képzésében és pozitív attitűdök átadásában.
Készült: Dr. Gubán Pál ÖKO X., 3-4. szám alapján