Címlap

Nemzeti Parkok Hete Nyitórendezvény 2014 Tata

Nemzeti Parkok Hete nyitórendezvény, Tata 2014.06.13

 

Idén Tatán, az Öreg-tó partján álló Ökoturisztikai Központban került megrendezésre a Nemzeti Parkok Hetét megnyitó konferencia, mely egyben az Ökoturisztikai Központ nyitórendezvénye is volt. A konferencia tő témái a partnerség és a Nemzeti Parki Termék Védjegy voltak. Minden előadó kihangsúlyozta az együttműködések fontosságát, bemutatták az eddigi közösen elért eredményeket.

A rendezvény egy Együttműködési megállapodás aláírásával kezdődött, amit a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség írtak alá. Ezután kihirdették a „Az év ökoturisztikai létesítménye 2014” pályázatát, melyre 2014.június 13-tól várják a pályamunkákat, és eredményt szeptember 26-án, a Turizmus Világnapján hirdetnek.  Bemutatták a Magyar Nemzeti Parkok két új kiadványát, melyek az „Élmény? Természetesen!” és „Nemzeti Parki Termékek” címmel jelentek meg, valamint kiosztottak négy oklevelet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának új Nemzeti Parki Termék védjegyesei számára.

Dr. Rácz Andráskörnyezet- éstermészetvédelemértfelelőshelyettesállamtitkára hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az együttműködés a turizmusban, így a Magyar Turizmus Zrt-vel, FATOSZ-szal, Vidékfejlesztési Minisztériummal, MTSZ-szel és a Nemzeti Parkok Igazgatóságaival állnak szoros partnerségben, melynek eredményei többek között a tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont, Mohácsi Történelmi Emlékpark, Pannon Csillagda és a Tapolcai Tavasbarlang Látogatóközpont.

Mártonné Máthé Kinga a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója előadásából megtudtuk, hogy a Közép- Dunántúli régióban a legfontosabb turisztikai termékek a kulturális- és örökségturizmus, de fejlődőben van a kerékpáros turizmus, ami a Velencei tó környékére jellemző, valamint az ökoturizmus is Tata és Gerecse térségében, a Velencei- tónál és a Bakonyban is. Az ökoturizmus legfőbb kínálatát a régióban elhelyezkedő két Nemzeti Park, az Állami erdőgazdaságok és a Natúrparkok adják. Hiányosságként a falusi szálláshelyek és szolgáltatások hiányát emelte ki, pedig kereslet lenne rá, ha az autentikus és minőségi.

Básthy Béla, a Magyar Natúrpark Szövetség tevékenységéről beszélt, annak négy pilléréről, melyek a Természeti- és kulturális örökségek védelme, Környezeti nevelés és szemléletformálás, Pihenés és fenntartható turizmus és a Fenntartható vidékfejlesztés. A tevékenységük legnagyobb aránya a Természeti- és kulturális örökségek védelmére és a Környezeti nevelésre terjed ki, melyekben nagy szerep jut az iskoláknak, látogatóközpontoknak, tanösvényeknek. A célok elérése érdekében együttműködnek helyi partnerekkel, helyi vállalkozókkal és iskolákkal, és környezetvédelmi akciókat is szerveznek, például Tavaszi nagytakarításokat vagy a Zöldülj!Fordulj! szemléletformáló programsorozat.

Vörös Ádám előadása a Magyar Nemzeti Parkok brandről szólt, aminek a célja egy közös Nemzeti Park ernyőmárka létrehozása, közös kommunikációs stratégia és cselekvési terv kidolgozása. Az elmúlt három hónap alatt elérték, hogy elkészült egy közös logó az összes Nemzeti Parknak, amit használnak is, elkészítették egyenként a parkok logóját is, ami illeszkedik a központihoz is és az egyes Nemzeti Park logójához is, de ennek használatára csak javaslatot tehetnek, nem kötelezhetik a parkokat. Megújították a Nemzeti Parki Igazgatóság központi honlapját, kiadványokat, szóróanyagokat készítettek, imázs filmet forgattak.

Az utolsó 3 prezentáció a Nemzeti Parki Termék védjegyről szólt. Balczó Bertalan „Partnerség a Nemzeti Parki Termék védjegy tükrében” című előadása a pályázás feltételeiről, menetéről szólt. Az elismerést a 10 Nemzeti Park Igazgatósága ítélheti oda és a Nemzeti Tanúsítványi Bizottság bírálja. Ma Magyarországon 104 pályázó 250 terméke kapta meg az oklevelet. A termékek között szerepel szürkemarha- és bivalyszalámi, pálinkák, borok, sörök, kézműves termékek, lekvárok, mézek, sajtok, szálláshelyek és ökoturisztikai szolgáltatások. A védjegy célja a termékek elismerése és így azok népszerűsítése a Nemzeti Parkok által.

Vermes Ágnes a Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszeréről és követelményeiről beszélt, milyen szabályozás vonatkozik az élelmiszeriparra, és kiemelte, hogy ők azért is vannak, hogy segítsenek a termelőknek, hogy a rendeleteknek, törvényeknek megfelelő terméket állítsanak elő, mert egy kistermelő nem biztos, hogy kiigazodik a jogi szövegeken.

Az utolsó előadást Kutasi Tamás, méhész tartotta, aki a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén dolgozik és 10-12 fajta mézet készít. Elmondta, hogy mivel ezek tiszta környezetben termett mézek, így biztosítva van a minőség, ami csak természetvédelmi területen lehetséges, és még Kínából is jönnek hozzá, hogy propoliszt vásároljanak, ami az apiterápia  területén nélkülözhetetlen.